Balatoni Nyár

Írófényképek az 1950-es, ’60-as, ’70-es évekből
2019. március 16. - július 14.

„Nekem a Balaton a Riviéra” – énekelte Németh Lehel az 1960-as években a Kádár-korszak magyar tengeréről. De hol és hogyan nyaralt a Balatonnál ezekben az években egy író, és mit mondhat mindez olvasói számára? E kiállítás a fényképezés médiumán keresztül keresi a választ e kérdésekre.
Nyári pihenésük ideje alatt íróink sem tettek mást, mint fürödtek, napoztak, horgásztak, vitorláztak, kirándultak, társas életet éltek a Balaton északi vagy déli partján, időt szántak családjukra, míg néhányan a nyaralás egy részét is írással töltötték.
A bemutatott fotográfiák első egysége a balatonfüredi Lipták-ház baráti köréhez tartozó írók nyári élményeibe enged bepillantást. A fényképek második nagyobb blokkját az 1953-ban megnyílt Szigligeti Alkotóházban és annak környezetében készült írófotók jelentik. A fotók harmadik, legterjedelmesebb részét az írók nyaralóiban, kertjeiben készült képek, illetve a Balatonra alkalmi vendégként vagy turistaként ellátogató írókról felvett amatőr fotók teszik ki.

A balatonfüredi Lipták-ház
Lipták Gábor író és felesége, Gyapai Piroska balatonfüredi otthona a II. világháború utáni írónemzedék nyaralásainak egyik jeles helyszíne volt. A hosszú évtizedek alatt megfordult itt például Déry Tibor, Illyés Gyula, Örkény István, Szabó Lőrinc, Tamási Áron és Weöres Sándor, de felszabadító atmoszférája festőket, színészeket, orvosokat egyaránt vonzott.
A forró nyári napok az 1950-es, ’60-as években leginkább Lipták barátja, Horváth Boldizsár orvosprofesszor Addio III nevű vitorlásának fedélzetén teltek, a tréfás, szellemi tornákban bővelkedő esti összejövetelek, ünnepségek pedig a villában és a hozzá tartozó kertben zajlottak.
A Lipták-ház napjainkban a magyar irodalom külföldi fordítóit látja vendégül hosszabb-rövidebb időre.

A Szigligeti Alkotóház
A szigligeti kastély, amely 1910-től az Esterházy család, 1945 után pedig a Földművelésügyi Minisztérium birtokában volt, 1952-ben ismét tulajdonost és funkciót váltott. Bölöni György kezdeményezésére az Irodalmi Alap vette át, hogy írói alkotóházként hasznosítsa. Az Alkotóház aranykora az ’50-es, ’60-as évekre tehető.
Pihent és dolgozott itt többek között: Devecseri Gábor, Fekete István, Juhász Ferenc, Karinthy Ferenc, Kassák Lajos, Kertész Imre, Koczogh Ákos, Kolozsvári Grandpierre Emil, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó,Örkény István, Pilinszky János, Szakonyi Károly, Weöres Sándor és Zelk Zoltán. A Ház 1968-tól a mai napig a társművészetek alkotóit is fogadja.

Balatoni nyaralók
Az 1950-es, ’60-as, ’70-es években egyre több író épített vagy vásárolt saját házat a Balaton partján, vagy vette birtokba és alakította át a család korábbi nyaralóját. A balatoni nyaralók nem csak a családi élet és baráti együttlétek, hanem az ihletett, csendes és elmélyült munka színterei is voltak.
Illyés Gyuláék tihanyi háza még az író apósáé volt. Déry Tiborék Lipták Gábor segítségével bukkantak a felújításra váró füredi villára, míg Németh Lászlóék sajkodi házát a család építette fel. Passuth Lászlóék Tihanyban vásároltak telket, Bertha Bulcsu Balatongyörökön, Veres Péter és Kodolányi János Balatonakarattyán, Rónay György Balatonszárszón, Takáts Gyula Becehegyen, Tatay Sándor Badacsonytomajban, Tüskés Tibor Balatonfenyvesen, Fodor András pedig Fonyódligeten találta meg a pihenést és csöndet, a természet, a tó közelségében.

Kurátor: dr. Kovács Ida / Petőfi Irodalmi Múzeum

A kiállítás a Vaszary Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésében valósult meg.