Ki látott engem?

Ki látott engem? – Lesznai Anna és Zoób Kati találkozása

2018. augusztus 12. - 2019. január 6. Meghosszabítva: május 12-ig

Balatonfüred Város Önkormányzata és a Petőfi Irodalmi Múzeum Zoób Kati divattervező-iparművész kezdeményezésére rendhagyó vállalkozásba fogott.

A balatonfüredi Vaszary Galériában nagyszabású és látványos kiállításon egymás mellett mutatjuk be Lesznai Anna életművét (1885-1966) és Zoób Kati divattervező száz évvel későbbi, Lesznai által is inspirált kortárs haute couture reflexióit. A 2018. augusztus 11-én megnyitott tárlat a két művész alkotásainak izgalmas párbeszéde.

Zoób Kati 2018 tavaszán, a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében mutatta be haute couture kollekcióját, amelyben a Szamárbőr királyfi csodás szimbólumai mesélnek. Az országról országra vándorló, szamárbőrbe zárt királyfi alakváltozásai során formák, színek, motívumok sokaságával találkozik, ezt tükrözik a bemutatott ruhák is. A kollekció megalkotásában Zoób Katit Lesznai Anna életműve is inspirálta, így a kiállításon megtekinthető ruhák reflektálnak a Lesznai-életmű nagyobb tematikus egységeire. A két művész párbeszéde felmutatja és igazolja, hogy az alkotói erő, a teremteni-vágyás időtől és tértől függetlenül utat tör magának, hasonló forrásokból táplálkozhat és a sok-sok különbözőség ellenére, mégis több dolog köti össze őket, mint amennyi elválasztja.

A Vaszary Galéria két szintjén megrendezett kiállításban Lesznai életművének különböző műfajai – akár szó szerint is – egymásba szövődnek: mesék és versek az illusztrációkkal és az iparművészeti tervekkel. Ki-be járunk a műfajok között, felülírjuk azok határait, a kiállítás installációjában szavakkal, szövegekkel, textilekkel, szövetekkel, óriás-printekkel és tapétákkal, vetítéssel játszunk – izgalmas és inspiráló látványt teremtve. A modern technika engedi „összeolvadni” a két különböző korban létrejött életművet, akár a textiltervek ruhákra, egymásra vetítésével is.
Zoób Kati és Lesznai Anna munkásságának megismertetésén túl a kiállítás két történelmi kor és két család múltjába is bepillantást enged. A kiállítás hangulati és vizuális bevezetéséül szolgáló első teremben portrékkal és szövegrészletekkel idézzük fel Lesznai életútját. Mindeközben Zoób Kati a nagymamája történetén keresztül mutatja be azt a világot, amely tervezői munkásságának gyökereit jelenti: azt a jövőbe mutató hagyományt, amely számára megjeleníti a harmóniát. Itt tekinthető meg a kollekcióról készített film is.

Lesznai Anna nyitott és nyílt, egyenes, minden előítélettől és konvenciótól mentes, legendásan szeretetteljes lénye, magával ragadó egyénisége mindenkit megbabonázott. Talán az egyetlen volt, aki egyszerre tudott közös hangot találni a Nyugat és a Nyolcak társaságával, a Vasárnapi Kör tagjaival vagy éppen Kassákkal és csoportjával – sokakat hozzásegítve kiteljesedésükhöz és sikerükhöz. A kiállítás második terme ezt a kört mutatja be, míg az innét nyíló vetítőben az MTVA Archívumából származó portréfilm hozza a látogató közelségébe Lesznait.

A kiállítás emeleti terei Lesznai gazdag életművének egy-egy tematikus egységével foglalkoznak. Az előtér bemutatja a felvidéki Alsókörtvélyest, ahol Moscovitz Mór – Lesznai Anna nagyapja – 1872-ben birtokot vásárolt, kúriával és a hozzá tartozó paradicsomi kerttel. Körtvélyes adta Lesznai természeti világszemléletének alapját, írásainak és képzőművészeti munkáinak kimeríthetetlen ihlető forrását.

A művészeti életmű egyik legjelentősebb csoportját az állat- és növényábrázolások jelentik. Az ábrázolások egy része klasszikus tanulmány, melyek a stilizálás, az absztrakciós folyamatok alapjául szolgáltak. Vázlatain gyakran megjelennek mitológiai állatfigurák, vagy teljesen fiktív, mesebeli állatalakok (egyszarvú, csodaszarvas, csodaemlős stb.). Naplófeljegyzéseiből kiderül, hogy élénken foglalkoztatta az állatok testi mivoltának és lelkialkatának párhuzamossága, és ehhez segítségül hívta az adott állatnak a mesékben felbukkanó karakterét is. E teremben a Zoób-kollekció azon darabjai kaptak helyet, amelyek szintén az állatokból, madarakból kiinduló ornamentális formákat jelenítik meg a ruhákon.

Lesznai Anna sokoldalúsága az irodalomban is megmutatkozott. Költőként, kritikusként, meseíróként- és teoretikusként, majd életműve zárásaként regényíróként is jelentőset alkotott. Képzőművész-mivoltától soha el nem szakadva azt vallotta, hogy a betű is ornamens. A kézírás, az ebben kódolt személyesség és üzenetek e terem kiállítási megoldásaiban és látványában is érvényesülnek.
Zoób Kati családjának 150 évét pörgeti vissza, mikor autográfok felhasználásával – szintén a kézírás és a szavak varázsával élve – kifejezetten e kiállítás részére készített négy ruhát, illetve öltözék-kiegészítőt.

A kurátorok Lesznai eddig kiállításon be nem mutatott akt-tanulmányaival és a pikánsabb rajzaival vezetik át a látogatót Lesznai mesevilágába.
Lesznai Anna számára a mese volt a legfontosabb műfaj, ebben látta leginkább kifejezhetőnek saját világa teljességét. Ennek ellenére néhány, folyóiratban megjelent meséjén kívül csak két, saját illusztrációival díszített mesekönyvet adott ki, miközben kéziratos hagyatékában és naplójában több száz mesevázlata maradt fenn. Itt mutatjuk be A kis pillangó utazása Lesznán és a szomszédos Tündérországban (1913) és a Mese a bútorokról és a kisfiúról (1918) című meséihez készített illusztrációit.

A folyamatos manuális tevékenység, a rajzolás, a hímzés (és a cigarettázás) Lesznainak létszükséglete, személyiségével összeforrott jellegzetessége volt. A hagyatékban fennmaradt rengeteg kis rajz, skicc ennek az állandó munkálkodásnak az eredménye. A kiállításban megidéztük Lesznai Anna munkaasztalát, amelyen életének különböző korszakában készített rajzokkal, számtalan apró kis vázlattal érzékeltetjük személyiségének ezt a vonását és a hagyaték – számszerűen is – óriási jelentőségét.

Lesznai Anna művészetének meghatározó forrása a népművészet. Kislányként a birtokra szegődött mezőkövesdi asszonyoktól ismerte meg matyó mintákat, melyek intenzív forma- és színvilága későbbi munkáin is tükröződik. Az 1910-es évektől virágornamentikára épülő hímzésterveket készített. Lesznai „népies” munkái a nagypolgári lakáskultúra érdekes, divatos elemeivé váltak.
A kiállítás utolsó egységében felidézzük e munkáinak nemzetközi elismertségét, amely egybeesett az európai szecessziós mozgalmak kiteljesedésével. Az 1910-20 közti időszakban Lesznai népi gyökerű iparművészeti terveinek, hímzéseinek, lakásművészeti darabjainak bemutatása óriási szenzációt jelentett Párizsban, Bécsben, majd Berlinben is, és olyan gazdasági sikert hozott, amelyre felépíthette ezek gyártására szakosodott manufaktúráját. Eljátszottunk a „mi lett volna ha”– gondolatával, és Lesznai tervei alapján legyártottuk néhány sohasem kivitelezett tervét.
A kiállítás e részében láthatóak Lesznai Ady Endre számára készített borítótervei és iparművészeti munkásságának egyik legszebb darabja, az ún. Ady-párna. A kiállítás címét is éppen Ady Endre 1914-ben megjelent verseskötetétől kölcsönöztük, amelynek borítóját Lesznai tervezte, és amelyet itt is bemutatunk.
Zoób Kati e térben elhelyezett ruhái – amelyekhez régi, „talált” kézimunkákat használt fel, hogy azok tovább élhessenek – azt igazolják, hogy az „haute-couture” számára az öltözködés költészete, kézműves hagyományokra épülő, személyre szabott egyediség, múlt és jövő.

A kiállításban bemutatott műtárgyak a Petőfi Irodalmi Múzeumból, a hatvani Hatvany Lajos Múzeumból és további köz- és magángyűjteményekből származnak.

A kiállítás időtartama alatt tárlatvezetésekkel, kísérőrendezvényekkel és gyermekfoglalkozásokkal várjuk a látogatókat, ezekről további információkat honlapunkon és Facebook-oldalukon találhatnak.

A kiállítás a Katti Zoób Divatház, a Vaszary Galéria és a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködésében valósult meg.

A kiállítás kurátorai: Török Petra, Szilágyi Judit (Petőfi Irodalmi Múzeum) és Zoób Kati
Látványterv: Aleart Kft. – Koczka István, Széki András
Arculat: Széki András

A kiállítás megtekinthető: 2018. augusztus 12-től 2019. január 6-ig, a balatonfüredi Vaszary Galériában (8230 Balatonfüred Honvéd utca 2-4.).

A kiállítás támogatói: Antenna Hungária, Balatonfüred Város Önkormányzata, BDO